Debreceni Református Nagytemplom
Debrecen jelképe a Református Nagytemplom. Móricz Zsigmond szavaival élve: „…két tömör tornyával mint hortobágyi bika, szembenéz az idővel”.
Debrecen szívében, a Kossuth téren látható a legjellegzetesebb magyarországi klasszicista építmény, a Nagytemplom, mely helyén már a 14. században is templom állt. A ma fennálló épületet a Péchy Mihály terveit felhasználó Thaler József kamarai építész tervei alapján építették 1805-től 1823-ig, de az első istentiszteletet már 1819-ben megtartották benne.
A berendezést Kiss Sámuel kollégiumi rajztanár tervezte, az úrasztalt Dohányosi József debreceni asztalos, Kossuth karosszékét Derecskei József és felesége adományozta a debreceni templomnak. A padok – helybeli mesterek munkái – 3000 embernek kínálnak ülőhelyet. Az orgonát Jakob Deutsmann bécsi mester építette 1838-ban. A II. világháború idején gyújtóbomba találat érte az épületet, amelynek központi része és a nyugati torony tetőzete is leégett. Az idők során többször is felújították, s 1980-ban modern orgonát szereltek be, amellyel két hangversenyorgonája lett.
Ma a templomban minden hétköznap reggel áhítat, vasárnapokon és ünnepnapokon három istentisztelet van. Emellett otthont ad számos nemzetközi egyházi rendezvénynek, s az egyházkerület ünnepélyes alkalmainak. Orgonakoncerteket, hangversenyeket tartanak benne, s a 120 személyes imaterme feletti nagytemplomi galériában kiállításokat rendeznek.